Resultados narrador por "Mácsai Pál" en Todas las categorias

A Tanar ur kerem (1916), a nepszeru magyar szerzo, Karinthy Frigyes (1887 - 1938) egyik elso regenye, amelyben valodi oszinteseggel es sok humorral mesel sajat iskolas eveirol.

Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszerűen csak nagyobb erők működnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelkedő tehetségekkel találkozik, és akkor is, amikor a tudomány eszközeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot.

A ​Túl a Maszat-hegyen című történet hőse, Muhi Andris nem is sejti, mire vállalkozik, mikor elindul a Maszat-hegyen túlra, hogy meglátogassa régen látott jó barátját. Maszat Jankát, Makula bácsit, Szösz nénét és a Maszat-hegy többi békés lakóját ugyanis nagy veszedelmek fenyegetik. A Partvis Attila vezette barbár takarítók több házban rajtaütésszerűen kitakarítanak. A gonosz Paca cár, a Maszat-hegyi trónbitorló pedig ördögi tervet eszelt ki, hogy az egész világot telepacázhassa.

Örkény István életének derűs és drámai napjairól mesél Mácsai Pál hangján. Aki látta a mű színpadi előadását, az mostantól otthon is bármikor élvezheti hangfelvételről, aki nem, az a hangoskönyv-kiadást hallgatva megértheti, miért is arat estéről estére kirobbanó sikert évek óta.

A Csontbrigád különleges helyet foglal el Rejtő életművében: nem utánozhatatlan humora, hanem - a többi írásában is tapasztalható - mély humanitása a regény meghatározó hangja. Egy, a barátjáért önmagát feláldozó katonatisztet idegenlégiós haláltáborba küldenek. A hely megrendítő víziója a későbbi haláltáborok atmoszférájának. A személyiségüktől és reményeiktől megfosztott áldozatokat, azaz a Csontbrigádot a főhős végül átvezeti az Ajtón, Amely Nem Vezet Sehova, hogy eljussanak a megtalált igazsághoz és az élethez.

Hangoskönyvünk történeteit a Lomha kaland című kötetből válogattuk, amely 1928-1937 között született írásokat tartalmaz. Ebben a majd tíz évben egyre inkább kiteljesedett Márai világa, egyre egyénibbé vált írói hangja. A novellákban megszólalnak az író halálig tartó töprengései szerelemről, titokról, elérhetetlen boldogságról, a személyes én történetéről.

"Az Egyperces novellák - írójuknak merész és nem egészen komolyan veendő kijelentése szerint - egész regényekkel, sőt regényciklusokkal fölérő alkotások, annak ellenére, hogy szembetűnően rövidek. De nem azért rövidek, mert kevés a mondanivalójuk, hanem mert kevés szóval szeretnének sokat mondani. Adná az Úr."

Valahol messze, a zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Oz, a nagy varázsló. Dorka is tőle szeretne tanácsot kérni, hogyan juthatna vissza Kansasba Totó kiskutyájával együtt. Útja során három jó barátra is szert tesz: a bölcsességre vágyó, egyébként éles eszű Madárijesztőre, a magát gyávának valló, bátorságát mégis jó pár alkalommal bizonyító Gyáva Oroszlánra és a "szív nélküli" Bádog Favágóra, akinek bádogtestében érdekes módon mégis érző szív dobog.

"KRÚDY GYULA EMLÉKÉNEK Kéhliéknek, a kis Bródynak, a vörösbajszú főpincérnek, az íróknak, s mind a nőknek, zsokéknak, hajósoknak és úriembereknek, akik ismerték őt, s szerették, és gyászolják a világot, mely utánahalt."

Márai Sándor ékszer cizelláltságú írásai az élet legkülönbözőbb dolgairól szólnak, férjekről és nőkről, csillagról és angyalról, de leginkább az irodalomról és a műveltségről.

Ez a könyv igazi boszorkányokról szól, akik a legveszélyesebb élőlények a föld kerekén. Ráadásul attól lesznek kétszeresen veszélyesek, hogy nem látszanak veszélyesnek. Ezért is mesél el Nagymama az unokájának mindent, amit hosszú élete során sikerült a boszorkányokról kinyomoznia. Pedig akkor még nem is sejti, milyen veszedelmes kalandba keveredik a fiú hamarosan, amikor egy szállodában váratlanul az angliai Boszorkányok Titkos Társaságának éves ülésén találja magát.

A hangoskönyvünkbe válogatott elbeszélések a szerző már kiforrott, letisztult alkotói korszakában születtek. Hrabal legszívesebben gyermekkora egykori színhelyén, Nymburkban és a környező kerskói erdőben kutatja és találja meg közép-európai valóságunk mulandó szokásait, hagyományait, kiveszőben lévő embereit. Gyakorta groteszk és esendő, ám mindig szeretetre méltó csodabogarakat, akik az igazi emberséget hordozzák magukban.